Szeretnék szép dolgokról írni.Fényről,ami bekúszik az erdő mélyére s a tó felett megülő nehéz párát,könnyű dallamként osztlatja szét,helyet adva az életnek, e győnyőrű életnek.

De valami mindig visszahúz,nem ereszt.A szavak szétcsúsznak,az egész eltörik.Hallok még egy-egy hangot...dó vagy lá...,de már nem áll össze,hiába dúdolom.Most a szavak is cserben hagynak.Tétován keserednek a betük a papíron.                                                            

A múlt fájdalom,

a jelen béklyó,

a jövőm a jelenben sodródó tutaj,melynek gerendaszálait az elfogyó idő tartja össze.